AZ ÉLET IGÉJE 2022. október

„Hiszen Isten nem a félénkség lelkét adta nekünk, hanem az erőét, a szeretetét és a józanságét” (2Tim 1,7)

Pál lelki végrendeletének tekintjük a levelet, amelyből a mostani életigénk származik. Az
apostol Rómában van börtönben, ítéletre vár, és eközben ír fiatal tanítványának és munkatársának,
Timóteusnak, aki az eléggé összetett efezusi közösség felelőse.
Írása Timóteushoz szóló intelmeket, tanácsokat tartalmaz, de szól minden idők minden
keresztényéhez, legyen bármely közösségnek is a tagja. Pált az evangélium hirdetése miatt verték
bilincsbe.

Tanítványát viszont inkább félelem tölti el az üldöztetések miatt, és meginog a
szolgálatával járó nehézségek közepette. Ezért bátorítja őt, hogy nézzen szembe a próbatételekkel,
hogy biztos vezetője lehessen a gyülekezetnek. Sem Pál sem Timóteus számára nem természetes az
evangéliumért elviselt szenvedés.

Pál tanúságot akar tenni az evangéliumról. Világos, hogy nem a személyes tehetsége, a
képességei vagy az emberi korlátai teszik képessé őt vagy fékezik az Ige szolgálatában, hanem a
Lélek ajándékai: az erő, a szeretet és a józanság, ami erőt ad a tanúságtételhez. A szeretetnek az erő
és a józanság mellett nagyon fontos szerepe van a megkülönböztetésben. A józanság pedig
bölcsességet jelent, készségességet minden helyzetben. Timóteus, a tanítvány és minden idők
tanítványa erővel, szeretettel és józansággal tudja hirdetni az evangéliumot olyannyira, hogy
szenvedni is képes érte.

„Hiszen Isten nem a félénkség lelkét adta nekünk, hanem az erőét, a szeretetét és a
józanságét.”
Mi is megtapasztaltuk már a kísértést, hogy elbátortalanodjunk Isten igéjének megélésében, a
tanúságtételben, és nem tudtuk, hogyan viselkedjünk egyes helyzetekben.
Chiara Lubich segít megértenünk, honnan merítsünk erőt ilyen pillanatokban:
„A bennünk jelenlévő Jézushoz kell fordulnunk. Nem szabad tehát leblokkolnunk.
Magatartásunk nem lehet passzív belenyugvás, hanem radikálisan ki kell lépnünk önmagunkból.

Eggyé kell válnunk azzal, amit Isten akarata kíván tőlünk. Teljesítenünk kell azokat a
kötelességeinket, melyeket hivatásunk megkíván. És mindezt a bennünk lévő Jézus kegyelmére
alapozva. Tehát radikálisan kilépni önmagunkból. Így maga Jézus fogja egyre jobban kifejleszteni
bennünk azokat az erényeket, melyekre szükségünk van, hogy tanúságot tegyünk róla abban a
környezetben, melyet ránk bízott.” 1

 

„Hiszen Isten nem a félénkség lelkét adta nekünk, hanem az erőét, a szeretetét és a
józanságét.”
Erő, szeretet és józanság, a Lélekre jellemző három erény, amelyet az imádság és a hit
gyakorlása révén nyerhetünk el.
Justin Nari atya a Közép-afrikai Köztársaságban él. Az életére törtek szerzetes testvéreivel és
mintegy ezer muzulmánnal együtt, akik a háborús megtorlások elől a templomba menekültek. Az
őket ostromló milíciák vezetői azt kívánták, hogy adják ki őket, de ő megpróbált továbbra is
tárgyalást folytatni velük, hogy elkerülje az öldöklést. Egy nap negyven liter benzinnel jelentek
meg, és azzal fenyegetődztek, hogy elevenen elégetik őket, ha nem adják ki nekik a muzulmánokat.

„Szerzetes testvéreimmel megtartottuk az utolsó misét – meséli Justin atya –, és közben eszembe
jutott Chiara Lubich, hogy ő mit tenne a helyemben. Ott maradna, és az életét adná. És mi is így
döntöttünk.” Véget ért a mise és egy váratlan telefonhívás érkezett: áthalad a területükön az Afrikai
Unió csapata, egy egészen közeli városban. Justin atya elébük sietett, és tizenhárom perccel az
ultimátum lejárta előtt velük együtt érkezett vissza a plébániára. Ez a tizenhárom perc mentette meg
mindannyiuk életét a vérontástól. 2

Letizia Magri